A szociális és rehabilitációs rendszer átalakításáról tartott ma fórumot a megyeházán az érintett intézmények vezetőinek dr. Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális hivatal vezetője. Ezután Soltész Miklós, szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a fórumot követő sajtótájékoztatón a rendszer átalakításának előzményeiről, folyamatáról és eredményeiről beszélt.
Mint mondta, a 2002-2010 közötti időszaknak köszönhetően az ország, adósságállománynak növekedése miatt hamarosan a görög útra lépett volna. Sok-sok lépés eredményeként jött létre egy pénzügyi-gazdasági egyensúly, így az ország helyzete stabilnak mondható. A közteherviselésbe bevonták a nem termelő tevékenységet folytató multicégeket is, és el kellett kezdeni a nagy ellátó rendszerek átalakítását is.
Elkerülhetetlen volt a rokkant ellátó rendszer reformálása is, annál is inkább, mivel hazánkban az európai átlagnál kétszer nagyobb a rokkantnyugdíjban vagy rokkantnyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya. 2008-ban elkezdődött a rehabilitációs felülvizsgálat rendszere, a komplex felülvizsgálat kiterjedt az érintettek egészségügyi és szociális helyzetére is. Átalakul a foglakoztatás támogatása is, mely ezentúl egységes lesz minden akkreditált, pályázó cégnek. Harmadik eleme az átalakításnak a rehabilitációs kártya bevezetése.
Az eredmények már most láthatók – tette hozzá az államtitkár. Rehabilitációs kártyával már 6400 embert foglalkoztat mintegy 3800 vállalkozás, az új jelentkezők létszáma pedig idén kb. 45 000 fő lesz. Az Új Széchenyi terv keretében mintegy 20 Mrd. forint támogatás jut a rehabilitációs foglalkoztató cégeknek, illetve képzésre, átalakításra.
Szalay Ferenc az önkormányzatok adósság állományának átvállalásáról beszélt a sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, az 5000 fő alatti települések adósságát teljesen, az 5000 fő feletti településekét sávosan vállalja át az állam, amely így összességében 1956 önkormányzattól mintegy 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át. Az 5000 fő feletti települések esetén az adósság átvallása sávosan történik. Az átvállalás a december 12-én fennálló, hitel, kölcsön, kötvény és váltó ügyletekből eredő adósságelemekre és azok december 28-áig esedékes járulékaira fog kiterjedni.
Az 5.000 fő feletti önkormányzatok esetében adósságállományuk részlegesen – az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben – kerül konszolidálása, az iskolai, valamint egyes szociális, egészségügyi és államigazgatási önkormányzati feladatok állami körbe vonása okán. Ennek megfelelően a települések adósságállománya legalább 40%-os kulccsal kerül konszolidálásra, Szolnok esetében 40-50 % a várható arány – mondta Szalay Ferenc. Az átvállalás mértékének növelésére differenciáltan van lehetőség, az önkormányzati saját bevételi képességre tekintettel, ami az önkormányzatok egy főre jutó potenciális iparűzési adóbeszedési lehetőségének a településkategória átlagához viszonyított helyzetén alapszik.
A Kormány egyúttal elismeri azon önkormányzatok mintaszerű gazdálkodását, melyeknek nincs adóssága, velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett mintegy 1200 önkormányzatnak kínálnak majd fel annak érdekében, hogy ezek a helyi közösségek is nyertesei legyenek az adósságkonszolidációs folyamatnak.
Szolnokkal kapcsolatosan a polgármester hozzátette: az adósságállomány konszolidációjának köszönhetően városunkban a 2013-as évre a költségvetés működési hiány nélkül tervezhető.
Boldog István, Kétpó polgármestere kistelepülési vezetőként érintett a konszolidációban. Mint mondta, az eddig törlesztésre fordított összeget ezek után fejlesztésekre szánhatják a települések, így a polgárok a saját bőrükön is érzik majd az adósságállomány eltörlésének pozitív hatásait.