A holokausztra, az elhurcolt és meggyilkolt százezrekre emlékeztünk ma, azokra az ártatlan emberekre, akiknek csupán egyetlen „bűnük” volt: származásuk. Bár a holokauszt már történelem, túlságosan közeli még az emlék; sokak szívében él eleven fájdalommal a rokonok, barátok elveszése, és vannak, akik félnek, hogy ami egyszer megtörtént, az újra bekövetkezik…
Szolnokról 1500 embert hurcoltak el, közülük 799 élte túl a poklot, és nekik is csupán töredéke tért vissza. A város ezúttal az országos holokauszt megemlékezések egyik központja is volt. Az egykori gettó, a Pelikán Szálló falán elhelyezett emléktáblánál kezdődött a városi megemlékezés, majd az emlékmenet a botlókövek érintésével átsétált a város egykori zsinagógájához, a Szolnoki Galériához. Itt Fónagy János államtitkár mondott beszédet, majd Varga Béla emlékezett, aki családjával megjárta a holokauszt poklát… Az idős túlélő arra kérte a jelenlévő fiatalokat, hogy ne fordítsák el a fejüket, ha erőszakot látnak, ne zárják be a fülüket a gyűlölködő beszéd előtt, hanem tegyenek ellene, s ne engedjék, hogy újra mártírjai legyenek a gonosz ideológiáknak.
Az Auschwitz album című kiállítást megnyitó Verő Tamás rabbi családjának emlékeit idézte fel a Soá-ról: a mi fényképalbumunkban, és még nagyon sok család albumában vannak üres lapok. Olyan üres oldalak, ahonnan generációk képei hiányoznak. Nagyszülők, dédszülők, akikről nem maradt fénykép, mert életük tragikusan korán véget ért… Emlékezni kell, hogy a tragédia többé ne ismétlődhessen meg!
A megemlékezést koszorúzás zárta, majd diákok kalauzolták végig az érdeklődőket a tárlaton, amely április 27-ig 9-17 óra között tekinthető meg.