A Szolgáltató Város szolnoki mintaprojektjének eddig elért eredményeiről, egyéni tapasztalataikról számoltak be az előadók a ma délután a városházán megtartott konferencián. Amint Hegedűs Márta, a projektiroda vezetője elmondta, a három éve tartó projekt negyedik lépéseként hamarosan sor kerül egy lakossági elvárás- és elégedettség mérésre, melynek eredménye lehetővé teszi az eltelt két év munkájának értékelését, a további fejlesztési pontok meghatározását.
Egy település lakosságának rendkívül fontos, hogy az egyes szolgáltatókkal kapcsolatba kerülve milyen minőségű szolgáltatást kapnak. Az elmúlt évek során több mint 30 közszolgáltató bevonásával, 20 ezer választ kiértékelését követően kezdődött meg az a hosszú fejlesztési folyamat, melynek eddig elért eredményeiről ma délután számoltak be a városházán. A Katasztrófavédelem, Remondis, VCSM, SZMJV Önkormányzat Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény prezentációit hallgatták meg a meghívottak, majd Élhető városok kormányzati szemmel címmel tartott előadást Szentkirályi-Szász Krisztina közigazgatási stratégiáért felelős államtitkár.
A mintaprojektről:
Szolnok város hosszú távú városfejlesztési stratégiájának egyik alapköve a humánfejlesztés.
Éppen ezért Szolnok város vezetése számára figyelemfelhívó volt a Szolgáltató Város modell, amelycselekvő módon hívja fel a figyelmet a városlakók mindennapjait kísérő közszolgáltatói kultúra fontosságára.
A „Szolgáltató Város” terepe maga a város, a benne megjelenő közszolgáltatók és vállalkozó szervezetek, akik között jelen van a közoktatás, a közigazgatás, a rendőrség, a tűzoltóság, a kulturális és szociális szervezetek, az alapellátást biztosító egészségügy, a víz- és energiaszolgáltatók, a közösségi közlekedést biztosítók.
A szolnoki városvezetés, megismerve a Szolgáltató Város modellt, otthont adott a három évesmintaprojektnek, felvállalva a kohéziós szerepet a projekt lebonyolításában. A projektbe 34 közszolgáltató kapcsolódott be.
Első lépésként a 76 ezres lakosú Szolnokon 2009-2010-ben több mint 80 ezer lakossági megkérdezés történt, amelyből közel 20 ezer értékelhető válasz érkezett. A vizsgálat tanúsága szerint a megkérdezettnek fontos a szolgáltatói kultúra általuk észlelt minősége, főbb elégedettségi mutatók a következők lettek.
|
Vizsgált érték |
Városi átlag |
Legalacsonyabb mért érték |
Legmagasabb mért érték |
|
Szakmai hitelesség |
73,9% |
61,1% |
95,5% |
|
Emberi minőség, hitelesség |
77,1% |
60,6% |
98,0% |
|
Működtetett rendszerek nyilvánossága |
67,9% |
51,3% |
87,7% |
|
Partnerség |
70,7% |
49,0% |
94,9% |
Második lépésként a mérés eredményeinek értékelése alapján a közszolgáltatók közel 500 fejlesztő cselekvést határoztak meg maguk számára, amelyek kétharmadát már a mérést követő második év közepére megvalósították. Fontos momentum, hogy afejlesztések forrása alapvetően nem pénz, hanem a működési folyamatok javításában jelent meg, amelyet városi tudásmegosztás, a különböző szektorok szervezeteinek – a korábbinál hatékonyabb együttműködése kísért, kíséri.
Harmadik lépésként, 2011 őszén, a Szolgáltató Város modell alapértékeit Szolnok közgyűlése városi rangra emelte, elindult a városi szintű nyilvánossága a mintaprojektnek.
A mintaprojekt negyedik lépéseként – tervek szerint 2012 őszén – sor kerül egy lakossági elvárás- és elégedettség mérésre, melynek eredménye lehetővé teszi az eltelt két év munkájának értékelését, a további fejlesztési pontok meghatározását.