Létre kell hozni a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-Szolnok tengelyű észak-magyarországi gazdasági övezetet, amely képes bekapcsolni a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a turisztika és a sport területén megvalósuló fejlődésbe a határon túli területeket és azok lakosságát is - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Budapesten, az övezet létrehozását tárgyaló munkaértekezletet követően.
Palkovics László hozzátette: egyedi nemzeti, gazdasági és kulturális övezetre irányuló komplex fejlesztési megoldásokra van szükség. A térség koncentrált felkarolása nemcsak a megyeközpontok, hanem az övezet egyéb településeinek fejlődésére és az egész vidékre is pozitív hatást gyakorol - mondta. A megyei jogú városok polgármestereinek részvételével megtartott munkaértekezleten bemutatták az új övezet stratégiáját, az előkészítő munka már több mint egy éve tart. A megyék együttműködéséről szóló megállapodást hétfőn az értekezleten írták alá.
Palkovics László hangsúlyozta: egyedi, Északkelet-Magyarország nemzeti, gazdasági és kulturális övezetre irányuló komplex fejlesztési megoldásokra van szükség. A térség koncentrált felkarolása nemcsak a megyeközpontok, hanem az övezet egyéb településeinek fejlődésére és az egész vidékre pozitív hatást fog gyakorolni.
Kiemelte: a cél a gazdasági övezet népességmegtartó erejének növelése, infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztése, versenyképességének erősítése.
Minden adott ahhoz, hogy sikeres, mindenki számára előnyös együttműködés alakuljon ki a térség települése, gazdasági szereplői és lakosai között - fűzte hozzá.
Palkovics László a négy megyére és határon túli területekre kiterjedő együttműködést abból a szempontból is fontosnak nevezte, hogy kezdődik az új európai uniós támogatási rendszer kialakítása, ahol a hasonló komplex projektek sikerrel tudnak szerepelni.
– A mai tanácskozást egy hosszú egyeztetés előzte meg, sok munkát fordítottunk arra, hogy közösen kijelöljünk fejlesztési irányokat, s abban megtaláljuk Szolnoknak és a megyének is a helyét – mondta dr. Kállai Mária, Szolnok és térségének parlamenti képviselője. – Nagy várakozással tekintek a jövő elé, ez a hazánkban még szokatlan fejlesztési régió egy újfajta gondolkodást vár el mindenkitől. Különösen örömmel tapasztaltam, hogy a gazdaság, az infrastruktúra mellett a nemzet és a kultúra is fontos alkotóeleme a fejlesztési gondolkodásnak. Ezeket a tapasztalatokat már a 2021-2027-es uniós ciklusban szeretnénk hasznosítani.
Sokat vár az új fejlesztési régiótól Szalay Ferenc polgármester is.
– A közös gondolkodás, az erősségek és gyengeségek figyelembe vétele, a helyi sajátosságok előtérbe helyezése mind-mind olyan gondolat, amivel véleményem szerint nagyon komoly eredményeket érhetünk el a fejlesztések terén – tette hozzá. – Szolnok és Debrecen egyetemi kapcsolata már ennek jegyében jött létre, a jövőben éppen ennek kell példát szolgáltatni a további lépéseinket illetően. Szolnok egy fontos régió kapujában áll, komoly infrastrukturális fejlesztésekkel, nagy léptékkel javuló gazdasági esélyekkel. Úgy vélem, ennek a közös gondolkodásnak Szolnok, a többi megyeszékhellyel együtt csak a nyertese lehet. Sőt, talán éppen mi vagyunk az a város, mely a legtöbbet profitálhat ebből a munkából. Éppen ezért nagy várakozással tekintek a közös munka elé. Az a célunk, hogy az évtized végére Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régióját hozzuk létre.
Horváth Zita, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a négy megye rendszerszintű fejlesztésére van szükség. Elkészült a stratégia a térség felemelkedéséhez, ami a meglévő város- és térségfejlesztési projektekre épül. Azt a kormány elfogadta, kezdődhet a közös munka. Hozzátette: a helyzetértékelés alapján fogalmazták meg a térség tartós fejlesztését szolgáló kitörési pontokat.