Semmi fakszni, vasárnap délelőtti kiöltözés: hétköznapi, az enyhébb időnek megfelelő nagykabát, pulóver, farmernadrág. Ha nincs akkora „fülbevalós” civilrendőri mozgolódás, ha nem szirénázva zúgnak át a konvoj autói a városon, talán föl sem tűnt volna. Az ország első embere, a köztársaság elnöke, Áder János szombaton Szolnokon töltött hosszabb időt. Nem kirándulni jött a tavaszi áradás előtt, hanem a saját szemével is meg akart győződni, hogyan haladnak a gáterősítési munkák a városban.
Az elnök személyes élményét idézte még a tizenhárom évvel ezelőtti áradás napjaiból. Akkor is itt járt a városban, amikor tetőzött a Tisza, a soha nem látott tíz métert is meghaladta negyvenegy centiméterrel. Ezrek küszködtek a gátakon a Tisza mellett és itt a városban is. A Zagyva-torkolatnál a megmagasított töltésről éppen beláttak egy ebédhez készülő család lakásának ablakán.
- Ami azt jelentette, hogy ha a víz átjön a gáton, akkor a második emeleti panellakásba is betört volna. Egyáltalán nem volt mindegy, hogy az a sok ezer ember, aki kint volt éjjel-nappal a gátakon, vajon sikerrel jár-e. Azóta már történelem: megfogtuk a vizet.
Ha a Tisza vízgyűjtő területén egyszerre, gyorsan olvadna el a hó, és ahhoz még némi eső is járulna, nos akkor az idén is lehet komolyabb áradás, vélekedett az elnök. De az is bizonyos, hogy már előrébb tartunk, mint évekkel korábban, és ha nem is a szükséges ütemben, de épülnek a víztározók. Ezt az elnökkel érkező Bakondi György tábornok, a katasztrófavédelem első számú irányítója is megerősítette. Harmadik esztendeje már nem az a kérdés, hogy tudunk-e védekezni, hanem, hogy mennyire megyünk elébe a baj elhárításának – mondta a tábornok. A borsodi katasztrófát idézte, ahol már azóta hét víztározó csökkentheti az árhullám magasságát. Az átalakult védekezési rendszer hamarosan fölméri erejét: a katasztrófavédelmi igazgatóságok általános gyakorlatot tartanak, hogy ha szükséges, olajozottan menjen a védekezés. Csak javít a helyzeten, hogy a környező országokkal már igen jó az együttműködés.
A házigazda, Szalay Ferenc kijelentette, hogy jobb a helyzet, lényegesen jobb, mint 2000-ben. Akkor az összefogás, az egymás segítése volt az, ami sikert hozott. A bajban most is arra lesz majd szükség, ez a baj azonban vélhetően elkerülhető – vélekedett Szolnok polgármestere. Mutatta is a köztársasági elnöknek, meg az újságíróknak, hogyan épül a Tisza jobbpartján az új, hat és fél kilométeres támfal, részben az unió segítségével. Erősebb és magasabb lesz a város alatt futó építmény, mint korábban volt, hiszen az eddig mért legmagasabb vízállásnál nagyobb rohamot is kibír, ha az élet úgy hozza. Mert a folyó nem léphet ki a medréből Szolnoknál, akkor ugyanis a víz akár Ceglédig is elrohanna, mérhetetlen károkat okozva. Hogy ne így legyen, már most is nagyjából másfél milliárd köbméternyi „fölösleget”engedhetnek a szakemberek a tározókba, ami másfél méternél is többel csökkentheti a folyó vízszintjét.
Az elnök elégedett volt azzal, amit látott, amit a vízügyi, a védelmi szakemberektől és a városvezetőktől hallott. A munkát folytatják a gátépítők Szolnokon és másutt az országban, hogy elejét vehessük a katasztrófáknak. (iszolnok.hu)