A gazdákkal ismertette meg Szalay Ferenc országgyűlési képviselő a készülő földtörvény fontosabb részleteit. A szandaszőlősi fórumon megtelt a művelődési ház, a jelenlévő gazdák számos kérdést tettek fel a hamarosan parlament elé kerülő törvénytervezetről.
A földtörvény javaslata nem szabályozza a termőföldekre vonatkozó jogviszonyok teljességét, elsősorban és meghatározóan a termőföldek forgalmát, a földtulajdon, illetőleg a földhasználat jogok forgalmát szabályozza – mondta előadásában Szalay Ferenc, a Fidesz parlamenti képviselője. - A törvényjavaslat az eddig jogalkotási gyakorlattal egyezően nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának szabályozását.
A tervezet szakít a földszerzési korlátozásoknak személyekre központosító szabályozási módjával, helyette a földforgalom szabályait a földet megművelni kész és képes mezőgazdasági gazdálkodók földellátását kívánja biztosítani és szabályozni. Ennek keretében a törvényjavaslat főszabályként a mezőgazdasági termelést folyató személyek, földművesek tulajdon és használati jog szerzését teszi lehetővé és indokolt kivételektől eltekintve alapvetően kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató bármely személyek földtulajdoni, illetőleg földhasználati jog szerzését.
A Javaslat a földszerzési lehetőségekben alkalmaz további különbségtételt is, amely azon az elvi megfontoláson alapul, hogy azokat kell hátrányosan megkülönböztetni a földszerzésben, illetőleg azokat kell kizárni a földtulajdonszerzésből, akik képesek a szerzési tilalmak és korlátozások kijátszására, illetőleg ahol a szerzési korlátozások és tilalmak betartása nem ellenőrizhető. Ebből a megfontolásból kiindulva – indokolt kivételektől eltekintve – kizárja a mezőgazdasági termelő gazdálkodó szervezetek, a jogi személyek földtulajdonszerzését, és számukra a különböző földhasználati jogok szerzését teszi lehetővé.
A törvényjavaslat ugyanakkor – nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinkkel összhangban – nemzeti elbánást nyújt a földszerzésben az EU és Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai, külön nemzetközi szerződés szerinti államok földműveseinek. A jogszabály az egyenlő elbánást a belföldi és a tagállami illetőségű földművesek között érvényesíti azzal, hogy mindemellett a helyben lakó földműveseket előnyben részesíti a földszerzésben. A nemzeti elven való különbségtételt (szerzési tilalmat) ugyanakkor azokkal a külföldi tagállamokkal szemben érvényesíti, amelyek egyfelől a magyar állampolgárokkal és jogi személyekkel szemben nemzeti elvű megkülönböztetést alkalmaznak, illetőleg kívül esnek az EU, az EGT, és a nemzeti elbánás biztosítását előíró nemzetközi szerződésekben részes államok körén.
A földművesek közötti különbségtétel elsősorban gazdaságuk mérete és termelési képessége, továbbá tevékenységük birtokpolitikai megítélésére épül, összhangban van a közösségi jognak a letelepedés és a tőkeáramlás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, nyilvános, áttekinthető, objektív feltételeken alapuló korlátozást valósít meg, és egyben szolgálja a nemzeti birtokpolitikai célokat.
A törvényjavaslat a földforgalmat közérdekű célok elérése érdekében korlátozza a vidékfejlesztés közérdekű céljait szolgálja. Az általános vidékfejlesztési célok keretén belül kijelölt agrárpolitikai, birtokpolitikai célkitűzéseket szolgálják a földforgalmi korlátozások, megteremtve ezzel a korlátozások alkotmányjogi, illetőleg közösségi jogi összhangját.
A törvényjavaslat a földforgalmi szabályozás oldaláról is szolgálni kívánja a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzését és újrateremtését, a mezőgazdaságban termelt jövedelemnek a jövedelemkeletkezés helyén való megkötését, hogy ezzel is szolgálja a vidékfejlesztési célokat.
A törvényjavaslat a birtokpolitikai célok elérésének egyik kiemelten fontos, de nem egyedüli eszköze. A törvényjavaslat elősegíteni az őstermelők birtokszerzését, jövedelem elérését. Az őstermelők kisebb birtokainak a jövője biztosított, a kormányzat támogatja középbirtokká fejlesztésüket. A törvényjavaslatban a családi birtokok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok alkotják középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek foglalkoztatási szintjének emelését is.
A kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne. A nagyobb birtokok is fontos szerepet kaphatnak nagytömegű és azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termék előállításában.
A törvényjavaslat a földművesek föld szerzését egyfelől direkt módon szabályozza: mennyiségi birtokméreti korlátozásokkal, másfelől közvetetten: a kiemelt birtokpolitikai célokat szolgáló mezőgazdasági tevékenységet vállaló és megvalósító, továbbá a birtoktagot képező helyi földművesek támogatásával: elővásárlási jog, vásárlási jog biztosításával, állami földpiaci intervenciós jelenléttel és ellenőrzéssel.
A törvényjavaslat a földforgalomban a spekulációs vagy tőkebefektetési célokat szolgáló földszerzést a megállapodások kötelező nyilvánosságra hozása, továbbá hatósági engedélyhez kötési kötelezettsége, a földszerzésnek a művelési kötelezettséghez kötése, annak elmulasztása esetére a bírságolás már alkalmazott eszköze mellett, a kényszerhasznosításba vétel, továbbá meghatározott időre a földszerzésből való kizárásának eszközeivel korlátozza.
A törvényjavaslat szolgálja Magyarország Alaptörvényének a természeti erőforrásokra, különösen a termőföld védelmére és fenntartására vonatkozó előírásait, tehát valódi védelmet jelent a gazdáknak - tette hozzá Szalay Ferenc.