Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

„A haza minden előtt"

  • „A haza minden előtt"
  • „A haza minden előtt"
  • 2021-10-23

    Ahogyan szerte az országban, úgy Szolnokon is az ’56-os magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek ma. Immár hagyományosan Kablay Lajos mellszobránál és Dancsi József, Kiss Ferenc, vitéz Szathmári József, valamint a Műszaki és Közlekedési Egyetem emléktáblájánál helyezett el koszorút dr. Póta Sándor önkormányzati képviselő és Fejér Andor alpolgármester, míg az ünnepség ezúttal is az 56-osok terén volt.

    Az 56-osok terén, a rendszerváltáskor a forradalom és szabadságharc emlékére felállított kopjafánál tartott megemlékezésen a Szigligeti Színház művészeinek műsora után Győri Péter Benjámin evangélikus lelkész mondott egyházi beszédet. A magyarság szabadságvágyát és hitét emelte ki ünnepi beszédében Szalay Ferenc polgármester, s azt az elszánt akaratot, mely szembeszállt a zsarnoksággal, hogy maga dönthessen sorsáról, az állam igazgatásáról.

    Tisztelt Hölgyeim, Uraim, Kedves Ünneplők!

    A magyar nép elmúlt évszázadaira mindig jutott egy-egy jelentősebb szabadágharc, egy olyan küzdelem, mely megmutatta népünk karakterét, s azt a máig élő tulajdonságát, mely szerint nem viseli, ha mások mondják meg számára, miként is kell élni. A 18. században II. Rákóczi Ferenc állt az önállóságért folytatott küzdelem élére. A 19. század forradalmi hullámában Magyarország tartott ki legtovább, s a feudális igát akkor is le tudta rázni, ha harca végül elbukott. A 20. század nagy társadalmi megmozdulása az 56-os forradalom volt, melynek szelleme a mai napi él. A Jóisten azt a sorsot szánta a mi forradalmainknak, hogy előbb bukjanak el, s ezzel a bukással indítsák el a változás folyamatát, s csak később teljesítsék be sorsukat. 1956 forradalma, túlzás nélkül mondható, hogy világrengető hatással bírt. A mi kicsiny, de annál elszántabb népünk bebizonyította: a kommunizmus legyőzhető, diktatúrája korántsem olyan erős, mint azt hitték róla. Így aztán mi most ünneplünk, mert ez a nap a győzelemé, 1956. október 23-a egy sanyargatott nép összefogásáról szólt!

    Szabad demokráciában élünk, így joggal gondolhatjuk: a forradalom beteljesítette sorsát. Ám ha csak belegondolunk a 2006-os eseményekre, amikor a kommunizmus elleni lázadás ötvenedik évfordulóján a méltóságteljes megemlékezés helyett ismételten magyar emberek vére öntözte Budapest utcáit, láthatjuk, bőven van még teendőnk.

    Kedves Emlékezők!

    Ma, a legutóbbi forradalom 65. évfordulóján még mindig beszélnünk kell a tanulságokról, arról, hogy miként lehetnek még közéletünkben azok, akik a kommunista diktatúra haszonélvezői voltak, s miért nem tanult még mindig a hazai baloldal saját elődeinek kudarcából, s miért nem áll ki végre a magyar nemzet mellett. Hogyan fordulhat elő ennyi bűntett után, hogy ezt az ártó szellemiséget még mindig nem tudta kivetni magából a baloldal? Kádár János méltó utódaként nekünk itt maradt Gyurcsány Ferenc. Előbbi külföldi katonákat hívatott a magyar forradalom leveréséhez, utóbbi még erre sem ügyelt, s magyar rendőrökkel verette szét az ellene tüntetőket, valamint a békésen ünneplőket is. Sajnos a kommunizmus története még sok hasonló történetet rejt, sokan tudnának mesélni a barátaikat, szomszédaikat eláruló besúgókról, az ÁVH által meghurcolt és véresre vert ártatlanok ezreiről, a Gulágra hurcoltak tízezreiről.

    Szolnokot sem kímélte a diktatúra, az itt állomásozó magyar és szovjet katonai alakulatok miatt ahhoz is bátorság kellett, ha valakinek csak apróságokban tért el a véleménye a kommunista urakétól, hát még egy forradalmi megmozduláshoz! Ám a szolnokiak is ott voltak a Kossuth téren a budapesti események hatására, tízezres tömeg követelte az elnyomók távozását. Aztán a kommunizmus hazai haszonélvezői a szolnoki szovjet laktanyák biztonságából irányították a Budapest elleni hadműveleteket, ezért városunk évtizedekig viselte a kis-Moszkva bélyeget. Pedig a valóság nem erről szólt, a magyar katonaság a tüntetőkkel együtt szembenézett a szovjet tankokkal. Végül aztán Dancsi Józsefnek, a munkástanácsok elnökének, illetve Kablay Lajos alezredesnek, a reptér parancsnokának bölcsessége megmentette a vérontástól a várost. Előbbi felismerte, hogy muszáj tárgyalni a hihetetlen túlerőben lévő szovjetekkel, utóbbi pedig nem engedte, hogy a lakosság fegyverekhez jusson a laktanyákból. Alighanem emberéletek százait óvták meg előrelátásukkal A hála? Börtön, meghurcolás, pontosan úgy, ahogyan azt a kommunistáktól megszokhattuk.

    Kedves Ünneplők!

    A második világháború szörnyűségei után a kommunizmus eszméje alá tömörült Európa és a világ egy része. Magyarországon a Szovjetunióból vezérelve megmondták, miként kell élnie a parasztnak, a gyári munkásnak, a pedagógusnak, a tudósnak, az orvosnak. A nemességet elüldözték, vagy likvidálták, vagy szolgasorba kényszerítették, a vagyont elvették, nem volt szabad őszinte véleményt mondani, s elkezdődött a múlt eltörlése. Pontosan úgy, ahogyan azt az internacionálé oly harsogva emlegeti: „a múltat végképp eltörölni...”. Üldözték a kereszténységet, s csak az lehetett a hatalom által megtűrt ember, aki beállt a sorba. Kilengés nem lehetett, azt kőkeményen büntették. Jött a fekete autó, koholt vádak, megrendezett bírósági tárgyalások, majd a börtön, a gulág, netán a bitófa.

    Ez ellen lázadt fel egy egész ország, ettől a lelkeket is megnyomorító diktatúrától olyan erőre kapott, mely kis híján elsöpörte a kor legnagyobb hatalmát, a Szovjetuniót. Csodát akkor nem tudtunk tenni, mert a bürokraták, a nemzetközi politika irányítói jobbnak látták, ha nem engedik útjára azt a bizonyos szellemet a palackból, ha megőrzik a hatalmi egyensúlyt, s nem segítettek. Sorsára hagyták hazánkat, hagyták, hogy a kommunisták helytartói saját népüket büntessék, s megtorolhassák a „vérlázító ellenforradalmat”.

    Kedves Szolnokiak!

    A kommunizmus egyik legnagyobb gyengesége, s egyben legjobban bántó jellemzője az idegen hatalom, jelesül az egykori Szovjetunió kiszolgálása volt. A gazdaságunk, az oktatásunk, a pártállami berendezkedés, szinte minden ahhoz igazodott, amit az elvtársak megköveteltek. Aki azt gondolja, hogy megváltozott a világ, csak helyettesítse be az előbb elmondottakba a mai birodalmi eszméket megtestesítő brüsszeli bürokráciát, a múltat és az értéket eltörlő, felszámoló, átalakító kommunista ideológia helyére a liberális véleménydiktatúrát, s máris látható: a birodalmi törekvések soha nem tűnnek el, csak átalakulnak. Persze ez a világ nem küld senkire katonákat, nincs mindent leromboló külföldi hadsereg. Vannak helyette jól fizetett médiamunkások, külföldről irányított kampányok, szándékos dezinformáció, a valóság tudatos elhallgatása. 

    Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

    A mai kor fiataljai szerencsére már semmit sem érezhettek ebből a világból. A ma élők többsége már csak a szelídebb kommunizmusból kapott ízelítőt, amikor a magyarságára büszke, tehát irredentának számító szomszédot nem Recskre hurcolták megsemmisíteni, hanem csak néhány hónapra lecsukták, esetleg kirúgták, majd segédmunkásként kellett örökre tengetnie életét. De szerencsére még élnek közöttünk idős nagyszüleink, dédszüleink, akik mesélni tudnak a valóságról, akiknek érdemes figyelni a szavaira, s azt tovább kell adnunk a mai fiataloknak! Mert a diktatúra nem az, amikor nem akar egy ország ellenőrizetlen migráció célállomása lenni, amikor határon túlra szorult honfitársainak állampolgárságot ad, vagy amikor a konzervatív eszmében hívőknek is van sajtója. A diktatúra semmiképpen sem egyenlő a kereszténységgel, és semmiképpen sem kell elnyomás miatt aggódnunk, amikor demokratikus választásokon valahol nem a liberális baloldal jelöltjei nyernek. A valódi diktatúra ellen 1956 hősei már megharcoltak, vérüket, életüket áldozták a szabadságért, a demokráciáért. Az ő emléküket gyalázta meg a Gyurcsány Ferenc kormánya a forradalom ötvenedik évfordulóján elrendelt rendőrattakkal, nekik fordított hátat ezzel a magyar baloldal.

    Hatvanöt évvel azután, hogy a magyar forradalmárok megdöbbentették a világot, még mindig küzdenünk kell a szabadságunkért, még mindig nem természetes, hogy a magyar nép elidegeníthetetlen joga dönteni saját országának jövőjéről. Nem Brüsszelé, nem Amerikáé, hanem kizárólag a magyaroké!

    Kedves Ünneplők!

    A mi feladatunk világos: meg kell védenünk mindazt, amit közösen elértünk az elmúlt tizenegy évben. A magyar nemzet megerősödött és visszaszerzett mindent, amit a kommunisták és a baloldali kormányok elvettek: visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat, talpra állítottuk a gazdaságunkat, kimásztunk az adósrabszolgaságból, megerősítettük a nemzeti kultúránkat, a nemzeti identitásunkat, gyarapítjuk a családokat, építjük az otthonainkat, a falvainkat, a városainkat, csökkentjük az adókat, emeljük a béreket, a családtámogatásokat. Napról napra erősödünk. Most megvan az igazi esélyünk arra is, hogy megnyerjük a szabadságharcot, amit 1956-ban és 2006-ban is vérbe fojtottak. Ránk vár, hogy végleg a történelem süllyesztőjébe küldjük azokat, akik a Birodalom bábkormányaként újra feladnák Magyarország szabadságát és tönkretennék az országot!

    VISSZA

    Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

    SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app

    További hírek

    Változik a Véső úti strandfürdő nyitva tartása

    2024-03-28

    A Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., mint a Véső úti strandfürdő üzemeltetője tájékoztatja Kedves Vendégeit, hogy a strandfürdő ideiglenes jelleggel - a nyári üzemeltetésre történő átállás miatt 2024. április 8-tól kezdődően nem üzemel.

    FELHÍVÁS villamos hálózatok környezetének tisztán tartására

    2024-03-27

    FELHÍVÁS villamos hálózatok környezetének tisztán tartására

    A szabadságharc hősei előtt tisztelgett Szolnok

    2024-03-15

    A százhetvenhat évvel ezelőtti 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk országszerte, így Szolnokon is. A Kossuth téren látványos és színes programmal várták az ünneplőket.

    Ezüst Pelikán-díjjal ismerték el Udovecz György munkásságát

    2024-03-04

    A szolnoki csata talán a leglátványosabb szabadtéri rendezvénye Szolnoknak, évről-évre sokezer érdeklődőt vonz. Ehhez azonban sok-sok ember elkötelezett munkájára is szükség van, hiszen nem kis feladat a megszervezése.

    Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését

    2024-03-01

    Elfogadták a város 2024-es költségvetését a februári közgyűlésen. A képviselők döntöttek többek arról is, hogy a lakossági visszajelzések alapján április elsejétől finomhangolják a novemberben bevezetett buszmenetrendet.