Igazán emlékezetes, remek műsorral készültek a Varga Katalin Gimnázium diákjai az 1956-os forradalom és szabadságharc városi ünnepségére. A megyeszékhely megemlékezésén a szónokok a hitre, az összefogásra és a haza feltétlen szeretetére hívták fel a figyelmet.
Szalay Ferenc polgármester beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy talán soha nem volt ennyire aktuális ez az ünnep, mint ma, a szomszédos Ukrajnában zajló háború miatt.
- Ez a tragikus eseménysor csak még jobban ráébreszt bennünket a nehezen kivívott szabadságunk és a béke fontosságára - mondta.
A városvezető kiemelte, hogy a magyarságnak bő negyven év jutott arra, hogy a Szovjetunió kommunista rabigájában élve megtanulja igazán értékelni a szabadságot és a függetlenséget.
Szalay Ferenc beszédében szólt arról is, hogy a világ politikájából nem tűnt el az a kommunisták által meghonosított gondolkodás, mely szerint csak egy központilag meghatározott vélemény fogadható el, aki attól eltér, azt vagy alkalmazkodásra kényszerítik, vagy kivetik maguk közül. Ennek a véleményterrornak az oltárán bármit feláldoznak, s minden értéket, melyet évszázadok, évezredek alatt teremtett világunk, egy tollvonással eltörlik – mondta.
- Az ötvenes években az internacionalizmus volt a nagy cél, emiatt igyekeztek visszaszorítani minden nemzeti gondolatot, s irredentának bélyegezték a hagyományokat tisztelőket. Ma pedig a globalizmus az új világrend, ahol vörös posztó a keresztény-konzervatív eszme, az erős nemzetállam. Pedig többek között ezért is harcolt a magyar nép azon az hatvanhat évvel ezelőtti október 23-án.
A szomszédunkban dúló háborúról szólva a város első embere elmondta: Európa egységes abban a tekintetben, hogy elfogadhatatlan háborút vív Oroszország, de abban már nem tudunk megegyezni, miként is kell cselekednünk.
Szalay Ferenc szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy számunkra a háború nem ugyanazt jelent, s nem ugyanazt okozza, mint kontinensünk nyugati felének.
- Mi nem tudjuk pótolni máról holnapra az orosz gázt és az olajat, nem áldozhatjuk fel a magyar családokat, a munkahelyeket biztosító cégek működését. A ránk erőltetett szankciók így is már-már elviselhetetlen terheket rónak mindenkire!
Emellett nem szabad megfeledkeznünk a kárpátlajai magyarokról sem.
- Számunkra az ukrajnai háború az ott élő 150 ezer magyar ellen is zajlik, nekünk őket is védenünk kell, nem tehetünk olyan lépéseket, amivel veszélybe sodornánk az életüket. Ezen a rendkívül nehéz helyzeten csak úgy tudunk úrrá lenni, ha összefogunk, s hazánk és a magyar emberek érdekei mentén cselekszünk.
Külön szólt Szalay Ferenc a Magyarország szabadságát, lehetőségeit kordába szorító baloldali politikusokról is.
- Számos baloldali politikus, Európa-parlamenti képviselő számára nincs nemzeti érdek, csak a hatalom. Most éppen azért keresnek föl európai politikusokat, nagyköveteket, hogy rávegyék őket: Magyarország ne kaphassa meg a neki járó felzárkóztatási forrásokat.
Szalay Ferenc külön szólt a forradalom szolnoki eseményeiről.
- Tizenötezres tüntetés volt a Kossuth téren, a város egyként állt a pesti felkelők mellé. Mindezt úgy, hogy a szolnoki laktanyákban többezer szovjet és magyar katona volt, akiket bármikor a tüntetők ellen vezényelhettek. Kablay Lajos és Dancsi József a Forradalmi Munkástanács vezetőiként nem engedték, hogy fegyverhez jussanak a felkelők, ezzel egy hatalmas vérontástól kímélték meg Szolnokot és az itt élő embereket.
Magyarország kis ország a nagyvilág tengerében, ám valahogyan mindig sokkal fontosabb szerepet töltöttünk be, mint azt méretünk alapján gondolhatnánk. Talán ez abból is fakad, hogy nekünk mindig meg kellett küzdenünk a szabadságunkért, a függetlenségünkért. Vegyünk hát példát az ’56-os hősök bátorságáról és szabadságszeretetéről, védjük meg Magyarországot, mert nekünk csak ez az egy hazánk van! – zárta gondolatait Szalay Ferenc.