NEMZETI ÉRTÉKEK NAPJA - SZOLNOKI UTAZÁS KIÁLLÍTÁS
2021. június 25-26.
Helyszín: Hild János tér 1.
Fókuszban: nemzeti értékeink.
Szolnokon és környékén számos kiemelésre méltó értéket és turisztikai látnivalót találunk, melyek kiváló lehetőségek egy kellemes kirándulásra, vagy családi kikapcsolódásra. Természeti és épített értékeink mellett büszkék lehetünk a helyi Hungarikumokra és a nemzeti értékeinkre. A teljesség igénye nélkül említhetjük itt a vert csipkét, a Tiszavirágzást, a Szolnoki Művésztelepet, a magyar szablyavívást és Verseghy Ferenc szellemi örökségét. A Szolnoki Utazás Kiállítás fókuszában idén a nemzeti értékeink állnak.
Résztvevő települések, kiállítók:
Abony, Alföld Szíve Térségi Turisztikai Egyesület-Tisza tó, Besenyszög, Cegléd, Cserkeszőlő, Jánoshida, Jászberény, Kengyel, Kisújszállás, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Mistral Travel Utazási Iroda, Rákóczifalva, Szajol, Szolnok, Szászberek, Szeged, Tiszakürt, Tiszasüly, Tiszavárkony, Újszász.
A 2 napos rendezvény ideje alatt az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ épületében Kerekes István fényképészmester a „Tiszavirág és Tiszavirágzás”című fotókiállítása és Tokai Attila helytörténész-idegenvezető „Múlt nyomában Szolnokon” című 3D fotókiállítása tekinthető meg. A Tourinform Szolnok irodában Tóth Béláné Szabó Terézia a szolnoki csipke, és Geszti Jánosné Kürti Ilona a nagykunsági vert csipke készítését mutatja be.
Az Utazás Kiállítás színpadán: Puding és Palacsinta gyermekműsor, Rákóczi Néptáncegyüttes, Bartók Béla Kamarakórus, Smart zenekar, a Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola a térségi települések bemutatkozása.
A Hild téren: Az Afrikából hazatért Trabant-expedíció, az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete,interaktív szabadulós játék, szőnyegszövő bemutató, JNSZ Megyei értéktár kincsei, Kajla pecsételő pont.
Mindkét napon gasztroműsorok: Csányi Sándor séf látványfőzése, házi csigatészta készítés, karcagi Ferdinánd fánk, karcagi birkapörkölt, szolnoki habos isler, hidai pogácsa, őstermelői és kézműves vásár.
A kiállítást június 25-én, pénteken szakmai konferencia kíséri, melyre szeretettel meghívjuk Önt. Felhívjuk figyelmét, hogy a rendezvény látogatása előzetes regisztrációval és védettségi igazolvánnyal lehetséges, melyhez szíves megértését kérjük. Regisztráció: kiss.melinda@ankk.hu.
PROGRAM TERVEZET:
Péntek: Szombat:
11.00 - Ünnepélyes megnyitó 10.30 - Puding és Palacsinta
11:00 - Bartók Béla Kamarakórus 11.00 - Rákóczi Néptáncegyüttes
13.00 - Geszti Jánosné Kürti Ilona csipkeverő 14.00 - Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete
14.00 - Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete 17.00 - SMART koncert
15.00 - Érdekes Szolnok városnéző séta
16.00 - Gyermek táncház a Hild téren Nyitvatartás: péntek-szombat, 10:00-18:00
16.30 - Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola A belépés ingyenes.
A rendezvény az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósul meg.
KIEMELT RÉSZTVEVŐK:
A szolnoki katonai és sport ejtőernyőzés - Szolnok Megyei Jogú Város Értéktárának eleme Sport kategóriában 2018. december 12. óta a Szolnoki Értéktár Bizottság döntése alapján.
Képviselő: Szabovik Zoltánnyugállományú alezredes, az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezetének elnöke
„Egy-egy repülőtér közelében megállva, csodálattal figyelhetjük meg azokat a bátor embereket, akik a magasban köröző repülőgépektől vagy helikopterektől elválva, apró pontokként zuhannak a föld felé, majd néhány lélegzetelállító másodperc után sokszínű selyemkupolák lebegnek az ég és föld között. Ezeket a bátor embereket ejtőernyősként ismerjük." (Árvai Zoltán)
A hadikultúra, a honvédelem, a sport hagyományainak és értékeinek megőrzése különösen fontos a társadalom számára.
Az ejtőernyőzés, ejtőernyős kiképzés a honvédség feladataként jelent meg a kezdetektől. A második világháború előtt, majd közvetlenül a második világháború után létrehozott ejtőernyős alakulatok a hadászati, hadműveleti vezetés manőverező képességét voltak hívatottak javítani. Az ejtőernyő ebben az elgondolásban a repülőgép mellett a gyors átcsoportosítás eszköze volt. Döntő cél az alakulatok felállításával az volt, hogy a fontos hadműveleti körzetekbe gyorsan juttassanak el gyalogsági, illetve könnyű tüzérségi eszközökkel felszerelt erőket és ezzel a hadászati-hadműveleti erőviszonyokat megváltoztassák. Fontos szerepet játszottak a felderítésben is. Mindezek begyakorlását szolgálta a kiképzés, az ejtőernyővel való kijutás gyakorlása.
Az 1956-os forradalom után teljesen átszervezték, újjáalakították a magyar katonai ejtőernyőzést. A Magyar Néphadsereg vezetői felismerték, hogy a néphadseregben is szükség van a mélységi felderítésre és az ejtőernyősök kiképzésére, harcászati alkalmazására. Az ejtőernyős kiképzés jól felkészült irányítói Valkó Gyula százados, Hüse Károly, Kovács Sándor, Juhász József tiszthelyettesek, tisztek voltak. Tudásukat részben a légierőnél és ejtőernyős zászlóaljnál, illetve az MHSZ-nél szerezték. Az alakulat személyi előkészítő bázisai ebben az időszakban szinte kizárólag az MHSZ ejtőernyős klubjai voltak.
Egészséges rivalizálás jellemezte a polgári és katonai ejtőernyőzés viszonyát. A civil életben a bátrak sportjaként számon tartott ejtőernyőzés fényes karriert futott be a honvédségben is, ahol napjainkban is kiemelt kiképzési terület.
Ezek a különlegesen kiképzett katonák ma is részét képezik valamennyi állam hadseregének és éppen speciális képességeiknek köszönhetően bevethetők bármely terepen és időjárási viszonyok között. Az a különleges képesség, amivel az ilyen alakulatoknál szolgáló katonák rendelkeznek, egy sajátos összetartozást is megkövetelnek. Bajtársiasságot az embert próbáló kiképzések során és a speciális műveleti feladatok végrehajtásakor Afganisztánban, vagy éppen a Balkánon.
Sportolóink a nemzetközi megmérettetésben az elmúlt huszonöt évben a világ élvonalába tartoztak. Csapat célba ugrásban Európa bajnokok voltak 1997-ben, katonai világbajnokok 2016-ban. Egyéni versenyzőként FAI világbajnok lett Olenyik Roland 2008-ban, Asztalos István pedig Európa bajnok 1993-ban és 2017-ben.
Összességében megállapítható, hogy a katonai és sportejtőernyőzés nemcsak a szolnokiaknak és a környéken élőknek őriz, közvetít értékeket, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága, Magyarország és az egész magyarság számára is, ezért érdemes arra, hogy szerepeljen majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárban is.
Magyar Szablyavívás és a Borsody- vívórendszer – Hungarikum
Képviselő: Békési István vívómester- Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola
2012-ben jött létre a Magyar Szablyavívó Iskola, amely az ország számos pontján működik azóta is szinte minden megyei jogú városban. Fő feladatának a hagyományok megőrzését tekinti múltunk tiszteletére nevelve. Az iskola alapítója Máday Norbert.
A Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskolát 2012. október 3-án Békési István vívómester nyitotta meg. Célja a nemzeti hagyomány őrzése, ápolása mellett a történelmi kardforgatás, ezen belül a katonai szablyavívás, kardvívás megismertetése,oktatása és gyakoroltatása.
A szablya egyélű ívelt penge, amely fok éllel rendelkezik. Honfoglaló őseink hozták magukkal Ázsiából, majd használata végigkísérte történelmünket. A végvári vitézek éppúgy küzdöttek vele, mint később a huszárok. Napjainkban újra szerepet kapott, hisz szablyával is esküt tesznek tisztjeink augusztus 20-án.
Békési István vívómester kezdeményezésére 2015. december 9-én a Szolnoki Értéktár Bizottság 33/2015. (XII.9.) számú SZÉBH határozata értelmében a „Magyar Szablyavívás és a Borsody- vívórendszer” bekerült a települési értéktárba.
Ezt követően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár Bizottság a 2016. október 18-án kelt -12/2016. (X.18.)- határozatával ezt a nemzeti értéket a megyei értéktár elemei közé sorolta, ezzel elősegítve azt, hogy a későbbiekben a Magyar Értéktárba is bekerüljön, kiemelkedő nemzeti értékké, majd hungarikummá váljon.
Erre 2020.05.21-én került sor, amikor a Hungarikum Bizottság arról döntött, hogy a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, mint a magyar kardiskola alapját, kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értékként a hungarikumok közé emeli,elfogadva a Magyar Szablyavívó Egyesület nevében Máday Norbert által beterjesztett javaslatot.
A hagyományápolás fontos területe az is, hogy megőrizzük a magyar történelem, sporttörténet azon híres kardforgatóinak emlékét, akik példaképeink lehetnek. Ezek egyike az 1500-as években élt Thury György, aki a maga korában olyan híres vívó volt, hogy Perzsiából is érkeztek hazánkba vele megvívni szándékozók.
A másik példakép Jekelfalussy Piller György katonatiszt, aki az újkori olimpiák történetének kiemelkedő vívója, kétszeres olimpiai és hatszoros Európa-bajnok. Borsody László tanítványaként elért kimagasló eredményei jól példázzák a kiváló mester nevével fémjelzett magyar kardiskola, vívórendszer hatékonyságát és eredményességét.Nemzeti értékek napja a Szolnoki utazás kiállításon